Argentína győzelme a katari FIFA-világbajnokságon gyógyír volt egy olyan ország számára, amely egy sor – végtelennek tűnő – gazdasági problémával küzd. Az ország évtizedek óta a magas inflációval él együtt, és de facto már régóta dollárral működik a gazdaság. A járvány csak rontott a helyzeten.
A helyzet annyira rossz, hogy a kormány tavaly iparágtól függő valutaárfolyamokat vezetett be a tőketartalékok feltöltésére tett kétségbeesett kísérletként.
Az az argentin, aki például külföldre akart utazni, hogy megnézze Lionel Messi játékát, a „katari dollár” néven ismert magasabb árfolyamot kellett fizetnie. Az argentin gyerekeknek meg nem jutott a világbajnoki matricákból.
A katonai diktatúra 1983-as vége óta a legtöbb argentin elnök - köztük Alberto Fernández hivatalban lévő elnök is - a néhai Juan Péron argentin elnökről elnevezett populista mozgalomhoz tartozott.
A peronizmus „rövid távon a nép gazdasági jólétét helyezi előtérbe a hosszú távú gazdasági fejlődés rovására”
- írták Argentínáról. A mozgalom Argentínát a világ egyik legbőkezűbb jóléti államával ajándékozta meg, miközben a káosz nagy részének forrásává is vált.
Nem minden peronista egyforma, és Fernández kormányának politikai és gazdasági civakodásai jórészt az elnök Cristina Fernández de Kirchner alelnökkel (nem rokon, és maga is egy korábbi argentin államfő) kötött fura szövetségéből erednek. Közismert a kettejük közötti régóta tartó viszály, de 2019-ben mégis együtt indultak a baloldali Frente de Todos koalíció zászlaja alatt, hogy egyesítsék a szétszórt peronista csoportokat az akkori elnök, Mauricio Macri ellen (jobbközép Juntos por el Cambio koalíció). Kirchner, aki politikailag Fernándeztől balra áll, a két alak közül a népszerűbb - de egyben megosztóbb is. Nyilvánosan bírálta Fernández gazdaságpolitikáját és különösen az IMF-megállapodás kezelését.
Most, amikor Argentína az október 29-i általános választásokra készül, a politikai jövőjükre vonatkozó borús előrejelzések ismét egyesíthetik őket.
Ezen a napon az argentinok – akiknek törvény szerint kötelező szavazniuk – megválasztják a következő elnökjelöltet, valamint a regionális kormányzókat és az argentin kétkamarás törvényhozás törvényhozóinak jelentős részét. A képviselőházban, az alsóházban 130 mandátumot lehet megszerezni, a szenátusban pedig 24 hely van betöltetlen. Az elnöki szék elnyeréséhez a szavazatok legalább 45 százalékát kell megszerezni az első fordulóban - vagy 40 százalékot kell elérni, de 10 pontos előnnyel kell vezetni a következő legközelebbi jelölt előtt. Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor a második forduló dönt.
Fernández támogatottsága az egyik legalacsonyabb a latin-amerikai államfők közül, bár a közvélemény-kutatási adatok igen eltérőek. Az Americas Quarterly 2022. december 22-én 33,2 százalékosra becsülte a népszerűségét, míg a Reuters 20 százalék körüli értékekre utalt. Egyes közvélemény-kutatók ezt az eltérést annak tulajdonítják, hogy a személyes felmérések kedvezőbbek Fernández számára, mint az online felmérések.